Adat és információ

Információ és kommunikáció

 

  • Holnap moziba megyek, szeretném, ha velem tartanál! – mondja a barátod.

Ha eddig nem tudtál a barátod tervéről, akkor új ismerethez, azaz információhoz jutottál azzal, hogy beszámolt neked a tervéről. A meghívásra illik válaszolni, ekkor a barátod kap tőled információt arról, hogy elmész-e vele moziba. Közöttetek információcsere zajlott le.

 

Mi a kommunikáció?

Az embernek szüksége van arra, hogy a körülötte lévő világgal kapcsolatot alakítson ki, teljesen elszigetelten senki sem képes élni. Ezt a kapcsolatteremtést, az emberek közötti tudatos információcserét összefoglaló néven kommunikációnak nevezzük.

Őseink kezdetben mozdulatokkal, testtartással, arcjátékkal, a szem mozgatásával, ösztönös hangokkal cseréltek információt. A kommunikációnak ezt a formáját metakommunikációnak nevezzük.

A kommunikációnak régen határt szabott, az emberek közötti távolság. Ám az ember igen találékony, füstjelekkel, fényjelekkel, dobszóval viszonylag nagy távolságokra tudtak üzenni megbeszélt jelek alapján. A középkorban az információ továbbítására futárszolgálatot építettek ki, és a postagalamb is alkalmasnak bizonyult üzenetek küldésére. Később a távíró, a telefon majd rádió és televízió feltalálása segítette elő a kommunikációt, ezeket tömegkommunikációs eszközöknek nevezzük.

 

Az információ továbbítása

Bármilyen módját is választjuk a kommunikációnak, az információ továbbításához jelekre van szükség. Az információ továbbítására alkalmas jelek fény, hang, illat, hő, tapintás útján jutnak el hozzánk, és ezeket érzékszerveinken keresztül észleljük. Ezeken kívül vannak más szerveink, amelyek képessé tesznek minket jelek előállítására. Például a hangképző szerveink, az izmaink, amelyek a megfelelő mozgást biztosítják az íráshoz.

Azon emberek, akiknek valamelyik érzékszerve sérült, másként kommunikálnak. Például a siketek, a jelbeszédet használják. A szavakat kézmozdulatok helyettesítik, ezt a mutogatást jelelésnek nevezzük. A vakok hallás és tapintás útján tájékozódnak, olvasni a nekik kifejlesztett Braille-ábécé (bráj), segítségével.

 

Jelrendszerek

             Az emberek által használt jelrendszerek megállapodás alapján jöttek létre, ilyen a leggyakrabban használt jelrendszer, a nyelv is. Különböző népek más jelrendszert használnak, azaz más nyelvet beszélnek. A különböző nyelvekben tehát a szavak bírnak jelentéssel, azokból áll össze a jelrendszer. Jelrendszerek például KRESZ-táblák, Morse-ábécé, a szolmizációs kézjelek. Ezek szintén megállapodás eredményeképpen jöttek létre, használatuk azonban az egész világon egységes.

45376_kresz1
KRESZ-táblák
braille-alphabets
Braille-ábécé
ae261cae21ba9f999262868f4ccc3407ce207e07
Morse-jelek                                                   

 

 

Az információ útja

Tudatos információközlés esetén a következő utat járja be az információ. Van egy „adó” aki át szeretné adni az ismeretet, és van egy „vevő” aki meg akarja szerezni azt. Az adó jeleket hoz létre, amit a vevő érzékel és felfog. A jelek egy közvetítő közeg segítségével „mozognak” a két végpont között .

Nézzük ezt egy példa segítségével: egy fontos esemény történik, az újságíró leírja, ez bekerül az újságba és mi elolvassuk. Az adó jelen esetben az újságíró, jeleket hoz létre, leírja (az információt kódolja), a közeg aminek a segítségével eljut hozzánk az újság, a jelet elolvasva (dekódolva) mi is értesülünk az eseményről.


Kódok, adatok

Jelek csoportosítása

  • Csoportosíthatjuk a jeleket az alapján, hogyan jut el hozzánk az információt hordozó jel: látás, hallás, szaglás, ízlelés vagy tapintás. A látható jeleket vizuális jeleknek nevezzük.
  • Vajon mi a különbség a hagyományos bakelit lemezen és a CD-n lévő zenei anyag tárolására használt jelek között? A hagyományos hanglemezen a jel folytonos, tetszőleges értéket felvehet. Ezt a jelet analóg jelnek nevezzük. Ezzel szemben a CD-n különálló jeleket tárolnak, amelyek csak bizonyos értéket vehetnek fel, ezeket diszkrét jeleknek nevezzük. Diszkrét jeleket számokkal írjuk le. A számjelekkel leírható jeleket digitális jeleknek nevezzük. Másik példa erre az analóg (mutatós), és a digitális óra.
  • Megkülönböztethetjük a jelrendszerek, hogy hány darab jelből állnak. Azokat a jelrendszereket, amelyek két jelből állnak, bináris jelrendszernek hívjuk. Ilyen a logikai értékek rendszere, vagy a kettes számrendszer, mely 0 és 1 jelekből áll.6-1

 

 

Kódolás, dekódolás

Előző példában a barátod moziba hívott! Megbeszéltük, hogy az információt jellé alakította, úgy juttatta el hozzád. Ez a jelrendszer a nyelv volt. Mi történik, ha a barátod angol és te nem igazán tudsz angolul? Akkor le kell fordítanod a mondatot, vagyis

az egyik jelrendszer jeleit egy másik jelrendszer jeleire kell átalakítani. Ezt a folyamatot kódolásnak nevezzük, a visszaalakítást pedig dekódolásnak.

 

Kódolás kettes számrendszer alkalmazásával

Az információ tarolásához, továbbításához szükséges jelsorozatot adatnak nevezzük. Az adatok számítógépen való tárolásához szükség van jelátalakításra, kódolásra. Az számítógép „nyelve” a kettes vagy – bináris számrendszer, így minden információt bináris jelek sorozatára alakít át. Előnyei: kevéssé érzékeny a zavaró hatásokra, biztonságosan tárolhatók, továbbíthatók.

A tízes számrendszerbeli egész számot kettes számrendszerbe például az ismételt osztás módszerével, alakíthatjuk át. A decimális számokat elosztjuk kettővel, az eredményt a szám alá, a maradékot (ami csak 1 vagy 0 lehet) pedig mellé írjuk. Ezután a hányadost ismét elosztjuk kettővel, és megkapjuk a következő helyértéket, stb. Az osztást addig végezzük, amíg az eredmény 0 nem lesz.

Az átváltandó szám: 8110.          Névtelen1Az így kapott maradékokat lentről felfelé olvasva kapjuk meg a bináris számot: 10100012.

A betűt bináris jellé alakítása kódtáblázat segítségével történik, legelterjedtebb az ASCII táblázat. ASCII kódtáblázat használatakor egy karakter tárolásához 1 bájt szükséges.

Adatmennyiség

Mennyi helyre van szükség az adatok tárolására, mekkora az adat? Az adatmennyiség mérésére bevezetett mértékegység a bit. Egy bináris jel adatmennyisége 1 bit (pl.: 1011, 4 bit helyet foglal el a memóriában).

8bit = 1 B (bájt)

1024 B = 1 kB (kilobájt)

1024 kB = 1 MB (megabájt)

1024 MB = 1 GB (gigabájt)

Mekkora az adatmennyisége annak a levélnek, amely 12 sorból áll, és minden sor 50 karaktert tartalmaz? (Egy karakter egy bájt, akkor 12 x 50 bájt helyre van szükség, azaz 600 bájt).