Információk


Mi az információ?

  • Menjünk ma a strandra?
  • Igen! Vághatnánk rá azonnal a választ, de ahhoz, hogy válaszolni tudjunk a fenti kérdésre, szükségünk van néhány információra. Például arra, hogy nyitva van-e? Hogyan tudhatjuk ezt meg? Ha közel van a strand, elsétálunk a bejárathoz, ott minden bizonnyal ki van téve a nyitvatartási rend.

 

Másik fontos információ, hogy megfelelő-e az időjárás?

Ennek kiderítésére több módszer is lehetséges:

  • A legegyszerűbb, ha kinyitjuk az ablakot, és meggyőződünk róla, hogy jó idő van-e?
  • Van azonban más lehetőségünk is. Bekapcsolhatjuk a rádiót, és meghallgathatjuk az időjárás-jelentést. Ekkor nem csak a pillanatnyi, hanem a várható időről is információt kaphatunk.

idojaras12

  • Azt is érdemes megnéznünk, hogy hány óra van. Hiszen délután öt órakor már nem érdemes elindulni, strandolni. Ha rápillantunk az órára, megtudhatjuk mennyi az idő.

A felsorolt esetek mindegyikében információt szerezhetünk be, ezek ismeretében hozhatjuk meg a döntésünket a strandolásról.

 

Mi tehát az információ?m8_i390_kviz2_1_0_resized_2

Ahhoz, hogy egy szót, egy mondatot vagy egy képet, hangot információnak tekintsünk, két feltételnek kell megfelelnie.

  • Az egyik, hogy új ismeretet hordozzon.
  • Másik, hogy megértsem.

 

idea2Hogyan jut el hozzánk az információ?

 

Ha kíváncsiak vagyunk milyen is kint az idő? Ebben az esetben, ha kinézünk az ablakon, akkor közvetlenül, míg ha a rádió időjárás-jelentését hallgatjuk, akkor közvetett úton jutunk az információhoz.

Az információ továbbításához jelekre van szükség. Leggyakrabban használt jelrendszer a nyelv. Az információ továbbítására alkalmas jeleket (fényt, hangot, illatot, hőt stb.) érzékszerveinkkel észleljük.


 

Az informatika

Az információval műveletek is végezhetők: előállítható, továbbítható, feldolgozható és rögzíthető. Például:

  • Karcsinak közeleg a születésnapja, ezért elhatározza, hogy szombat délutánra összejövetelt szervez – az információ előállítása.
  • Felhívja a barátját, Petit telefon, s meghívja – az információ továbbítása.
  • Peti végiggondolja, hogy ráér-e szombaton, majd elfogadja a meghívást – az információ  feldolgozása .
  • Ezután, beírja a naptárába, hogy el ne feledkezzék róla – az információ rögzítése.

 

Azt a tudományágat, amely az információ megszerzésével, továbbításával, feldolgozásával, rögzítésével, az ezekhez szükséges eszközökkel és módszerekkel foglalkozik, informatikának nevezzük.

 

Információ=új ismeret. Egy közlemény akkor hordozhat számunkra információt, ha megértjük. Az információ továbbításához jelekre van szükség, ezeket érzékszervekkel érzékeljük.




Jelek, jelrendszerek

Az információ továbbítására a legelterjedtebb jelrendszer a nyelv, azonban a különböző nyelveken kívül más jelrendszerek is ismertek. A közlekedés szabályairól az út mentén elhelyezett KRESZ-táblák segítségével szerzünk tudomást. Ezeket csak akkor értjük meg, ha előzőleg megtanultuk a táblák jelentését. Ismered az alábbi táblák jelentését?

kresz_jelek

A KRESZ-táblák nagy előnye, hogy függetlenek a nyelvtől, az egész világon többnyire egységes a használatuk. Így ha külföldi érkezik hozzánk, vagy ha mi megyünk külföldre, akkor is tudjuk, milyen szabályokat kell betartani.

 

A beszélt nyelvet helyettesítő jelrendszer a morzeábécé, mely feltalálójáról Samuel Morse-ról kapta a nevét. A morzeábécében minden egyes betűnek megfelel egy rövid és hosszú jelekből álló kombináció. Ezt a jelrendszert használták a távírászok a telefon elterjedéséig. Bár a morzeábécét mindig egy adott nyelven alkalmazzák (pl. magyar szavakat, kopogtak le vele a magyar távírászok, német szavakat a német távírászok), vannak nemzetközileg egységes jelek. Ilyen a segélykérő jel, az S. O. S. , mely a morzeábécében így néz ki:

…—… , vagyis ti-ti-ti tá-tá-tá ti-ti-ti

19664983_4c9aadda4c85b30ed7c515e6b19dbf78_m morse 

 


 

Kézjelek

Vannak egyezményes kézjelek is, melyekről szintén elmondható, hogy az egész világon ismerik. Ilyen a megadás (fehér zászlólengetés), kézfogás(béke jele), szolmizálás.kodaly-zoltan3

 

A két ujj V betűt formáz, a győzelem latin nevének (victoria) kezdőbetűjét.béke

 

Ti is használtok nap, mint nap ilyen egyezményes kézjelet, mikor órán felemelitek a kezeteket, jelentkeztek. Ebből a tanár is, és diáktársaitok is értik, hogy a feltett kérdésre tudjátok a választ, és szeretnétek elmondani. A zenészek is többféle jelrendszert alkalmaznak. A zene leírására a kottát használjuk, de a szolmizációs hangokat kézjelekkel is helyettesíthetjük.


 

Titkosírás

Ha egy jelrendszert, csak néhány beavatott ember ismer, akkor úgy tudnak üzeneteket küldeni egymásnak, hogy a kívülállók nem értik meg. Így alakultak ki a titkosírások. Egyik titkosírási módszer, hogy a szavak minden betűjét helyettesíthetjük az ábécében az utána következővel. A „z” betű helyére pedig „a” betűt írunk. Pl.: Caesar-titkosítás

A kulcsot az ábécé betűinek egy másik ábécével, való helyettesítésével képezték, amelyet a nyílt ábécéhez viszonyítva három betűvel eltoltak.

 

Nyílt ábécé:    A B C D E F G H  I  J  K L M N O P Q R S  T  U V W X Y Z

Rejtjel ábécé: D E F G H I J  K  L M N O P Q  R S  T U V W X Y Z  A B C

 

Példa a rejtjelezésre:

BUDAPEST = EXGDSHVW

JULIUS CAESAR = MXOLXV FDHVDU

 

A titkosírásokkal szemben fontos követelmény, hogy egyértelműek legyenek. Vagyis az eredeti üzenetet csak egyféleképpen lehessen lefordítani a titkos nyelvre, s az eltitkosított szöveget csak, egyféleképpen lehessen visszaállítani. Ellenkező esetben a titkosírás használhatatlanná válik.

 

Leggyakrabban használt jelrendszerünk a magyar nyelv. Ezen kívül más fény-, hang, kézjelekből álló jelrendszerek is ismertek. Ha egy jelrendszert csak néhányan ismernek, akkor titkos üzeneteket tudnak küldeni. A titkosírásnak egyértelműnek kell lennie.


Információ-teszt

Be the first to comment

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*