Perifériák

Perifériának nevezzük a számítógép központi egységéhez kívülről csatlakozó eszközöket, melyek az adatok ki- vagy bevitelét, illetve megjelenítését szolgálják. A felhasználók kizárólag a perifériákon keresztül kommunikálnak a számítógéppel.

A perifériákat három csoportra oszthatjuk:

bemeneti egységek (input perifériák)  
• kimeneti egységek (output perifériák)
• ki- és bemeneti egységek




Bemeneti egységek (input perifériák)

Bemeneti egységeknek nevezzük azokat a perifériákat, amelyek kizárólag a számítógépbe történő adatbevitelt biztosítják. Az információ a külvilág felől a számítógép központi egysége felé áramlik. Pl.: billentyűzet, egér, szkenner, digitális fényképezőgépek és kamerák, botkormány, optikai karakterolvasók, vonalkód-leolvasók, mikrofon.


Billentyűzet

Feladata, hogy adatokat, illetve utasításokat, parancsokat vigyünk be a számítógépbe.

Angol neve: keyboard (Úgy kell mondani, hogy :kíbord.) Ritkábban, de nevezzük még klaviatúrának és tasztatúrának is.

Olvasd át figyelmesen az ötödikes tananyagot: http://www.infoszabo.com/billentyuzet-klaviatura/


Egér

A számítógépes egér (röviden egér, angolul computer mouse) kézi mutatóeszköz számítógépekhez. Egy kis, kézhezálló tárgy egy vagy több gombbal. Az egér belsejében található érzékelő felismeri és továbbítja a számítógép felé az egér mozgását.. Az egér mozgatása többnyire a számítógép képernyőjén megjelenő egérmutató (általában nyíl, ritkábban szálkereszt formájú grafikus elem) helyzetét befolyásolja.  Többféle típusa van: mechanikus, görgős, hanyattegér, infra vagy optikai, és lézertechnikával működő.

Mechanikus egér

Működése jól látszik a modellen. Az egér belsejében egy gömb (1) található, ami az asztal felületét isérinti. Ha mozgatjuk az egeret akkor a gömb elmozdul. Ezt továbbítja a két görgő (2), amit érzékelők jelekké alakítanak(3,4,5), és a vezeték eljuttat a számítógépbe.

Optikai egér:

Az optikai egérben nem a golyó forgásának hatására kezd el mozogni a kurzor a képernyőn, hanem itt az optika készít felvételeket az alatta lévő felületről. Az optika munkáját segíti az a piros LED, amely oldalról megvilágítja az alatta lévő felületet

.

Olvasd el: Nos, az optika készít egy felvételt, majd kis idő múlva megismétli ezt a folyamatot, és a képek közötti különbségből következteti ki az elmozdulást. Ha a képek megegyeznek, akkor az egérkurzor nem mozdul el a képernyőn. Minél több képet tud feldolgozni az egér képfeldolgozó processzora, annál pontosabb működést kapunk. Ez az egér „felbontása”, amelyet dpi-ben (dots per inch) adnak meg.

Egérműveletek:

név művelet eredmény
kattintás balgomb egyszeri megnyomása kijelölés
dupla kattintás balgomb kétszeri gyors megnyomása lezárás, indítás
húzás balgomb folyamatos nyomvatartása, egér mozgatása áthelyezés
jobbgomb kattintás jobbgomb egyszeri megnyomása helyi menű

Csatlakozás a számítógéphez:

Mint minden beviteli eszköznek, az egérnek is kapcsolódnia kell valamilyen módon a számítógéphez, hogy a beolvasott pozíció adatait átküldhesse.

Általában az egerek egy vékony elektromos kábelt használnak erre a célra. A vezeték nélküli egerek az adatokat többnyire Bluetooth , WiFi vagy infravörös sugárzás segítségével küldik át.

Kérdés:

  1. Sorolj fel legalább hat bemeneti egységet!
  2. Mi a különbség a mechanikai es az optikai egér között?
  3. Mik helyettesithetik az egeret a Notebookon?

Feladat:

  1. Nezz utána mik a hátranyai a golyos egérnek.
  2. Nézz utánna a interneten, mi az a hanyatt egér és mire használják?

 




Kimeneti egységek (output perifériák)

A számítógépbe bevitt adatokat és elvégzett munkánk eredményét a kimeneti egységek segítségével tekinthetjük meg. Az információ a központi egységből a kimeneti periférián keresztül áramlik a külvilág felé. Ezek az eszközök kizárólag az adatok megjelenítését szolgálják. Pl.: monitor, grafikus kártya, nyomtató, plotter.


Monitor

A számítógép legfontosabb kimeneti egysége (perifériája) a televíziókhoz hasonló képernyő, vagy monitor. A monitort egy kábel köti össze a videóadapterrel (videokártya), mely utasításai alapján jeleníti meg a kívánt képet.
A számítógép folyamatosan küld jeleket a videoadapternek, hogy milyen karaktert, képet, vagy grafikát kell megjeleníteni. Az adapter átfordítja ezt olyan képpontokká, melyek segítségével a monitor meg tudja jeleníteni a képet.

Fajtái:

1.Katódsugárcsöves monitor – CRT( Cathode Ray Tube ) A hagyományos katódsugárcsöves képernyő. A korábbi televíziókban ilyen képcső volt ami a képet megjelenítette.

2. Folyadékkristályos monitor – LCD  (Liquid Crystal Display) Folyadékkristályos képernyő. Az LCD technológián alapuló TFT a legelterjedtebb manapság.

3.  A gázplazmás monitor – PDP (Plazma Display Panel) 
A gázt elektromos árammal plazmává alakítják, amely UV fényt bocsát ki. Az UV fény látható fényt gerjeszt a felületre felvitt foszforrétegen.

Főbb jellemzői:

1. Képátló: A kijelző felület két szemben lévő, tehát az átló két végén található csúcsának távolsága angolszász mértékegységben hüvelykben (inch = 2,54 cm) megadva. Jellemző értékek: 15″, 17″, 19″, 21″……..

2. Képarány: A kijelző oldalhosszainak aránya. A legáltalánosabb a 4:3-hoz arány, szélesvásznú képernyőnél pedig a 16:10-hez vagy mostanság a 16:9-hez arány.

3. Maximális felbontás:A kép a monitoron apró pontokból áll össze. A maximális felbontás azt határozza meg, hogy ezekből a pontokból hány van egy sorban és ezen sorokból mennyi jelenik meg.Az egymás alatt lévő pontok oszlopokat alkotnak.

felbontás

4. Megjeleníthető színek száma: Ez már lassan az emberi szem legjobb színfelbontó képességét is meghaladja általában. Korábban csak fekete-fehér volt a megjelenítés, aztán jöttek a színek és ma szinte nincs határ.

bitek száma színek száma
8 bites 256
16 bites 65.535
24 bites 16.777.216

Kérdés:

  1. Melyik fajta monitor a legelterjedtebb manapság?
  2. Milyen tipusú monitorokat ismersz?
  3. Sorold fel a monitorok főbb jellemzőit!
  4. Mit mérnek a monitoroknál hüvelykben (inch)?

Feladat:

  1. Nézz utána az interneten, miben mérik a képpfelbontást!
  2. Néz utána az interneteb a  gázplazmás monitor – PDP hétrényainak!

 


Nyomtató

A géphez csatlakoztatható kimeneti (output) egység. A képernyőn megjelenített információ átküldhető erre az eszközre. A kész rajz, szöveg, ábra, grafikon adathalmaz papíron történő megjelenítésére szolgál. A nyomtatás módja alapján 3 fő típus alakult ki:

1. Mátrix nyomtató:

Működése:a papír és a nyomtatófej között elhelyezkedő festéket tartalmazó szalagból kis tűk ütése hatására, festékpont kerül a papírra. A nyomtatófej általában 9 vagy 24 egymás fölött elhelyezett tűt tartalmaz. Minél nagyobb a tűk száma, annál jobb minőségű a nyomtatás.

Hátrány: Rossz nyomtatási minõség, nagy zaj, igen kicsi nyomtatási sebesség.

Előny: Alacsony ár, kis üzemeltetési költség és több példány egyszerre történő nyomtatása.

2. Tintasugaras nyomtató:

Működése: Apró fúvókákból kilövelő tintacseppek segítségével állítják össze a képet a papíron. Egy nyomtatófej akár több száz fúvókát is tartalmazhat.

Hátrány: Magas üzemltetési költség.

Előny: Alacsony ár, viszonylag jó minőségű nyomtatás.

3.Lézernyomtató

Működése: A nyomtató egy fényérzékeny hengert tartalmaz, amelyet kezdetben pozitív elektromos töltéssel töltenek fel. A forgó hengerre a képet lézersugár rajzolja. Az érintett pontokban negatív töltés jön létre, amely magához vonzza a pozitív töltésű festékport. A kép átkerül a henger alatt áthaladó, és előzőleg pozitívra töltött papírra. Végül egy fűtőhenger a papírra égeti a festékszemcséket.

Hátrány: Magas ár.

Előny: Alacsony üzemeltetési költség, gyors és jó minőségű nyomtatás.

Kérdés:

  1. Hány fő típusú níomtatót ismersz? Sorold fel azokat!
  2. Mi az előny és hátránya a mátrix nyomtatónak?
  3. Hogyan működik a lézernyomtató?
  4. Mi a tintasugaras nyomtató hátránya?

Feladat:

  1. Nézz utánna az interneten a mátrix nyomtatók működési elvének, használj képeket!
  2. Nézz utánna az interneten a tintasugaras nyomtatók működési elvének, használj képeket!
  3. Nézz utánna az interneten a lézernyomtatók működési elvének, használj képeket!



Be- és kimeneti egységek

Kétirányú adatcserére képesek. Ide soroljuk a háttértárakat is, melyekkel külön fejezetben foglalkoztunk, valamint az egyéb adatcseréhez szükséges eszközöket. Pl.: érintőképernyő, modem és hálózati csatoló, mágneses- és optikai háttértárak.